Az Artificial Intelligence röviden AI-mesterséges intelligencia, (röviden AI) napról napra tölt be jelentős szerepet a mindennapi életünkben. Az elmúlt egy év ChatGPT körüli történései azokat is felrázta, akik amúgy nem érdeklődnek a technológiai változások, újdonságok iránt. Mindennapi témává vált, élő szóbeszéddé, talán nem túlzás azt állítani, hogy mindenkinek átfutott az agyán, hogy mi lehet az igazság a hallottakkal kapcsolatban és egyáltalán mivel is állunk szemben.
A misztikus robot
Talán érdemes ezt a misztikus az emberiséget leigázó, romba döntő robot-figurát közelebbről is szemügyre venni. Ez a számítástechnikai szakemberek által fejlesztett technológia, algoritmusok és gépi tanulás segítségével már a nyelvi modellek létrehozásánál tart, ismert eszköze például a ChatGPT vagy OpenAI.
Az előbbi eszköz széles körben is elérhetővé vált, így valószínűleg a ráirányuló figyelem egy nagyfokú fejlesztést von majd maga után, ami miatt fontos lesz a saját magunk edukációjára is időt szánni.
Mint minden ismeretlen új eszköz bevezetésénél, így az AI esetében is a legfontosabb, hogy meglegyenek a megfelelő adatvédelmi, jogi, etikai aspektusok.
Vajon tényleg feleslegessé válhatnak az AI által munkakörök, szakmák?
Vajon csak a könnyen automatizálható munkakörökre jelent veszélyt? Vagy az öntanuló képességének következményeként valóban képes lesz elvégezni a munkánkat? Vagy gondolhatunk rá segítő eszközként is esetleg?
Azt gondolom, hogy ezek a kérdések egyenlőre még nyitottak számunkra, mint ahogyan a fejlesztők számára is. De ahogyan eddig is, riogatás helyett érdemes nyitott szemmel járni és tudatosan használni a szellemi tulajdonunkat. A korábban említett ön edukáció pedig nélkülözhetetlen lehet (akár munkánk megőrzése céljából is).
Adatvédelem és jogi nehézség az AI körül
Adatvédelmi a szempontból veszélyes területnek mondható az AI. Fontos lenne tudatosítani a digitálisan éretlenebb felhasználókban is, hogy amilyen adat felkerül az online térbe, az összegyűjthető és felhasználható.
A felkerülő információk forrása, eredete ismeretlen számunkra, így nem tudjuk, hogy az ebből születő tartalmak vajon hitelesek-e, nem pedig csupán erős csúsztatások. Ez ugyan leginkább etikát érintő témakör, de érdemes fokozott fenntartásokkal kezelni az információkat és lehetőség szerint több – lehetőség szerint hiteles – forrásból is tájékozódni.
Figyelembe kell venni, ahogyan más online eszközöknél is, hogy az információ végeredménye erősen függ a létrehozó attitűdjétől. Egyszerűbben fogalmazva az embertől fog függeni, hogy ezt az eszközt jó vagy rossz dologra fogja használni. Éppen ezért sürgető kérdés az egységes szabályozási rendszer kidolgozása, ami egyenlőre még várat magára.
Nézzük milyen előnyöket és hátrányokat tartogat számunkra az mesterséges intelligencia
Szövegalkotásban kifejezetten nagy segítség lehet, hiszen egy átfogó tudással rendelkezik, így információforrásként kiváló. Mivel az információ nagyon gyorsan érkezik, így sokkal jobban lerövidíthető vele az egyes munkafolyamatok.
Egyértelmű korlátja viszont a kreativitás, az érzelmi intelligencia hiánya (a kreativitás egyedi szerepéről itt írtunk) valamint az, hogy a benne levő információk tévesek lehetnek, vagy előítéleteket, csúsztatásokat tartalmazhatnak.
Azt gondolom, mint ahogyan minden új eszköznél, teljesen felesleges várnunk ennek gyors eltűnését, érdemes úgy gondolni rá, ahogy az okos telefonokra is, amik mára már az életünk szerves részei lettek, valószínűleg az AI is be fog épülni a mindennapjainkba. A szabályozás, az egyértelműsítés a használattal kapcsolatban mindenképpen szükséges, bízzunk benne, hogy ez mihamarabb meg fog történni, hogy ez az eszköz a valódi fejlődés eszközeként legyen jelen számunkra.
Ezt a cikket természetes intelligencia írta, de forráshoz szívesen használunk ChatGPT-t. 🙂